A gazdaságos horgászatról!

Ezen az oldalon szeretnék néhány dolgot leírni a csalikról, és a horgászterület etetéséről, valamint néhány halfaj horgászatáról. Előrebocsátom, hogy nem kívánom reklámozni a manapság elérhető termékek egyikét sem. Itt csak a gazdaságos horgászat olcsó csali és etetőanyag lesz terítéken. Nem kételkedem a fent említett termékek hatékonyságában, csupán nincs tapasztalatom a használatukban, és az eredményességükben, így nem is tudnám őszintén elmondani, hogy milyen hatással vannak a horgászat sikerére.

Akik a fajták szerinti horgászatról szeretnének olvasni, és olcsó megoldásokat olvasni, itt találhatnak tippeket:

• Ponty horgászat olcsó megoldásokkal
• Harcsa /feltöltés alatt/
• Amur /feltöltés alatt/
• Keszegfélék /feltöltés alatt/
• Ragadozók /feltöltés alatt/

Azok közé tartozom, aki egy horgászatra vagy etetésre nem tud ráfordítani több ezer, vagy több tízezer forintot. Így elkezdtem keresgélni a régebbi időkből származó írásokban, amikor még nem voltak elérhetőek a manapság használt, és reklámozott segédanyagok.

Természetesen némi befektetésre szükség van, hogy a horgászat élvezhető legyen. Gondolok itt a botokra, orsókra, és egyéb kiegészítőkre. Ezen a területen is hatalmas termékkínálat érhető el, de én azt vallom a tapasztalataim alapján, hogy nem kell súlyos összegeket fordítani ezekre sem. Az én felszerelésemet is próbáltam a lehető leggazdaságosabban kialakítani. Az olcsóbb orsók és botok nekem nagyon beváltak. Van olyan horgászbotom és orsóm, amit 2012-ben vásároltam összesen 6000 Ft-ért, és a mai napig is ezzel szeretek leginkább pecázni.

A helyválasztás fontosságáról!

Ha ezt az oldalt olvasod, akkor a felszerelésed már valószínűleg hiánytalan, így ezekről a dolgokról nem is szeretnék több észrevételt tenni. Inkább néhány szóban a helyválasztás fontosságáról tennék néhány észrevételt.

A sikeres horgászat alapja a megfelelő helyválasztás, illetve a szoktató etetés. A helyválasztásnak természetes vadvizeken van jelentősége, és ott is inkább a folyókon. Ez a két tényező azért fontos, mert a halak nem egyenletesen tartózkodnak egy adott vízterületen. Ha olyan helyen próbálunk szerencsét, ahol 100-200 m2 felülethez tartozó vízoszlopban 2-3 hal található, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy pont az általunk felkínált táplálékot fogja megtalálni. A helyválasztásnak ez miatt van nagy szerepe, mert különben csak a szerencse segíthet a halfogásban.

Tapasztalataimat első sorban a Tiszáról osztom meg, de minden folyó esetében eredményre vezetnek. A folyóvizeken történő horgászállás választásának eredményessége a mederviszonyok alakulásán múlik. A meder egyenetlenségei rejtik a megoldást. A homokpadok, törések, és gödrök rejtik a halállomány 90%-át, ahol nagyon eredményes horgászatban lehet része a szerencséseknek. A partközeli sűrű növényzettel, vagy bedőlt fával tarkított szakaszon, ahol a vízfolyás lelassul, biztos hogy találunk olyan helyet, ahol a halak a táplálkozás előtt és után pihennek, azaz vermelnek.

A gyorsabb folyású részeken a töréseken, és gödrökben felhalmozódik a folyó által sodort táplálék, így a halak ezeken a helyeken keresgélnek táplálékot, és itt a legkönnyebb horogra csalni őket. Ezeket az egyenetlenségeket a vízfelület változása megmutatja. A meder hirtelen változásakor a víz sebessége lelassul a környezetéhez képest, így örvénylésbe kezd, ami jól látható a felszínen. Ahol ilyen viselkedést látható, ott nagy valószínűséggel perem található.

Fontos figyelembe venni!

Vannak fontos tényezők amiket figyelembe kell venni, miután megtaláltuk a megfelelő helyet. Számba kell venni hogy a táplálékkal együtt egyéb hordalék is lerakódik, így nagy valószínűséggel akadós területen kell majd horgászni. A másik fontos szempont amivel számolni kell, az a folyó áramlási sebessége. Az etetőanyagot és a csalit a folyó sebességétől függően, a meghorgászni kívánt hely előtt kell a vízbe juttatni. Egy példa a Tisza esetében:

A folyó átlag sebessége 3 km/h. Tegyük fel hogy a csalink 2 másodperc alatt süllyed 1 métert, ami a súlytól függően változhat. Ha az átlagokkal számolunk akkor azt látni, hogy 5 méter mélység elérésekor, 7 métert tesz meg a szerelékünk a folyás irányába, tehát a készséget az örvénylés előtt 7-8 méterrel kell bejuttatni. Természetesen ezek a számok a mélységtől, a súlytól, és a folyó sebességétől mérten változhatnak, de minden adat a helyszínen is felmérhető.

A szoktató etetés!

A halak megfogásának legfontosabb eszköze a csali. Akkor lesz sikeres a horgászat, ha olyan csalit kínálunk fel, amit a halak fogyasztanak. Ezért fontos hogy a meghorgászni kívánt vízterületen, folyamatosan jelen legyen az a táplálék amit csaliként használni fogunk. Be kell látni, hogy az elterjedt csalik nagy része nem található meg a természetes vizekben táplálékként.Elég kicsi a valószínűsége, hogy a halak természetes úton találkoznának a vízben kukoricával, vagy a napjainkban elterjedt bojlik, vagy pelletek fajtáival. Ezért fontos hogy felmérjük a területet azon szempontból, hogy az általunk bejuttatott táplálékra mennyire reagálnak a halak. Erre természetesen csak a vadvizeken, azokon belül is a folyóvizeken van szükség, hiszen a horgásztavakon, vagy más állóvizeken, ahol sokan horgásznak, ott a halak szinte ezeken a horgászok által bejuttatott táplálékokon élnek.

Egy folyószakaszon ahol körülöttünk 100-200 méteren belül nincs kialakítva horgászhely, ott biztosak lehetünk abban, hogy a halak csak a természetes táplálékukkal találkoztak. Itt szoktató etetés nélkül sok időbe telik majd mire sikerül horogra csábítani az egyiküket.

A legolcsóbb és legjobban bevált etetési és csalizási táplálék a kukorica és a gabonafélék. Etetéshez érdemes búzával és árpával keverve bejuttatni, hiszen a kisebb szemű gabonáknak is nagy sikere lehet.

Horgászat előtt egy héttel, dobjunk be a horgászterületre 1-2 kg kukoricát, majd egy nappal később mérjük fel a halak érdeklődését. Ha észrevehetően nagyobb a mozgás akkor ismét etessünk, de kicsivel többet, mint az első alkalommal. Érdemes 2-3 naponta rendszeresen etetni a helyet, hiszen ha a halak megszokják, hogy könnyen találnak táplálékot, akkor örömmel látogatják a területet.

Csalikról!

A fent leírtakhoz kapcsolódóan fontos tudni, hogy csak olyan csalival horgásszunk, amivel az etetést végezzük.

A csalikat tekintve két fajtát különböztetünk meg:

• természetes csalik
• mesterséges csalik

Természetes csalik

Személy szerint a természetes csalikat részesítem előnyben, így inkább erről szeretnék néhány sort írni. A természetes csalik nagy részét inkább a folyók környezetében élő rovarok és bábok teszik ki. Lényegében amit a folyó parton fellelünk, és elég nagy ahhoz hogy horogra tűzzük azzal eredményesen horgászhatunk. Ezeket a rovarokat leginkább a ponty és a keszegfélék kedvelik. Az ilyen természetes csalikra legjobban hasonlító, és legkönnyebben beszerezhető a csontkukac, és a földigiliszta. A földigilisztát érdemes saját forrásból használni, hiszen elég drágának mondható. Aki rendelkezik kerttel az könnyedén beszerezhet, majd tenyészthet annyit amivel az egész évi horgászatot elláthatja.

Egy nagyobb eső után, az esti szürkületben, vagy közvetlenül sötétedés után rengeteget lehet találni félig kibújva a járatából. Ezekkel nincs más dolgunk mint összeszedni és tárolni. Egy nagyobb ládát aminek az oldalai tudnak szellőzni, töltsünk meg virágfölddel és nedvesítsük be annyira, hogy ha a markunkban összeszorítjuk akkor 1-2 csepp vizet ki tudjunk préselni belőle. A gilisztákat tegyük bele, és a tetejére kávézaccot vagy zsemlemorzsát szórjunk tápláléknak. A nagyobb példányok szaporodni kezdenek majd a megfelelő környezetnek köszönhetően, és ezek 5-6 hét után horgászatra alkalmasak lesznek.

A csontkukac is könnyedén tenyészthető. Mindössze egy darab húsra van szükség, amit kihelyezünk egy dobozban a szabadba. A többit a legyek elvégzik. Azonban ezt csak azoknak ajánlom, akik olyan helyre tudják helyezni a húsdarabot,  ahol senkinek nem lesz zavaró, mert ez kellemetlen szaggal jár.

A természetes csalik másik fajtája a gabonafélék, és egyéb gyümölcsök, magvak. Legtöbbször ezeket csak csalogató etetés után tudjuk eredményesen használni, de felhasználhatósági területük, szinte határtalan.

Mesterséges csalik

Mesterséges csalik a pelletek, bojlik, különböző etetőanyagok stb. A bojlit amit használok, itthon szoktam elkészíteni, egy állandó recept alapján. Így néhány száz forintból előállítható 1 kg körüli csali, ami egyébként 1500 Ft körül kapható. Ez a mennyiség elég egy horgászat alatt az etetésre és csalizásra, mivel nagyon sokáig kitart a horgon. A saját receptem: 5 db tojás, zsemlemorzsa, darált keksz, felesben keverve, és fokhagyma granulátum tetszés szerint.  A száraz anyagokból annyit kell adagolni, hogy a keverék jól gyurmázható legyen. Miután az alapanyagokat összekevertem, kellő nagyságú golyókat formázok. Az 1 cm és 2,5-3 cm átmérőig vegyesen állítok golyókat. Felforralok 3-4 liter vizet, majd a bojlikat 2-3 percig főzöm, majd utána zsemlemorzsába forgatom, hogy ne ragadjon össze. Fontos tudni hogy ha nem kerül felhasználásra akkor tegyük fagyasztóba, mert gyorsan megromlik, és használhatatlanná válik.

Az etetőkosárba kerülő anyagokat is pár száz forintból be lehet szerezni és előállítani. Én takarmányboltokban szoktam megvenni a hozzávalókat. Legtöbbször szemes kukoricát, illetve kukorica darát, valamint ipari tejport szoktam venni. A tejpor ragasztóként remekül funkcionál, illetve felhőt képez a vízben, ami növeli a halak érdeklődését.

A kukoricadarát összekeverem valamilyen speciális tápkeverékkel, valamint tejporral. Nekem a legjobban bevált a malacindító tápkeverék, hiszen abban minden megtalálható ami a jó etetéshez kell. Azon az áron amin egy horgászboltban 2-3 kg etetőanyagot kapunk, ezzel az eljárással közel 10 kg anyagunk lesz, ami 4-5 horgászatra bőven elég.

A fenti felsorolásban szereplő halfajták meghorgászására, a saját tapasztalatok alapján kialakított gazdaságos horgászat olcsó csali és etetőanyag alkalmazása remélem sikerre vezet.